Nos, ennyi volt, abbahagytam a dohányzást
Tartalom
Hozzászólások 0 Ha én írnám a gusztustalan cigis dobozokra az elrettentő példamondatokat, tuti így fogalmaznék: Dohányozni nagyon bonyolult, leszokni könnyű. De miért is?
Legfrissebb
Mióta csak dohányoztam, mindig jöttek olyan időszakok, amikor megpróbáltam ráeszmélni, hogyan tudnám abbahagyni ezt az egészet. Aztán feladtam, cigizni jó, majd máskor, most nem, és vártam arra a bizonyos reggelre — amelyről annyi exdohányos mesél - amikor felkelve egyszer csak a csodával határos módon elengedem ezt az egészet. Nos ez a reggel sosem jött el… És kötve hiszem egyébként, hogy ilyen csak úgy megtörténhet egy dohányossal, a mendemonda csak arra jó, hogy még pocsékabbul érezze magát a függő ember.
Az utóbbi időben ennyi volt sok ennyi volt lett ennyi volt, hogy abbahagyjam, sikerült és lejjebb vinni az adagot. Az erkély lett a cigi zónám, a világ elöli menedék. Közben persze folyamatosan foglalkoztatott a miért.
Megrendelés teszt OTP
Miért ilyen konok a tudatalattim, amikor fejben nagyon is tudom, ennyi volt ez nem kóser, sőt a cigizés most már egy csomó mindenben gátammá vált? Emlékeztem Osho egyik útmutatására, miszerint dohányozz tudatosan, és akkor majd rájössz, hogy ez abbahagytam a dohányzást hülyeség; vagyis figyeld meg az egész aktust, nos minden ízt, szagot, mozdulatot, gondolatot, benyomást, egyszer majd csak kiröhögöd magad.
Aztán megnéztem egy TED előadást, ahol egy ipse azt magyarázta, ha nos a dohányzásodra, majd rájössz, hogy szar az íze. Nos, ebben a tudatban is kipróbáltam a cigizést, és nem értettem, miért szar az íze. Aki dohányzik, annak nem szar, tuti, hogy ez a fószer nem szenvedett attól, amivel nos most kioktatja a nagyérdeműt.
“Egyszerűen csak nem gyújtok rá” – Dohányozni bonyolult, leszokni könnyű
Próbáltam visszautazni az emlékeimben, és megkeresni az indokot, amiért életemben először rágyújtottam, aztán meditáltam a témára, megértettem magam, megsajnáltam magam, megszerettem magam, de juszt is ennyi volt a nagy rájövések után. Feltettem magamnak azt a kérdést is, miért kellene leszoknom. Talán nem szeretem magam így?
Nem tudom magam elfogadni pöfékelve, és legyőzötten egy ártó szokás által? Csak nem itt van a kutya elásva?
Esetleg nem tudok felnőni, és még mindig cumiznom kell? De nem, hiába torpedóztam meg ezt a dolgot ezerféleképpen, csak kihúzott a cigi az erkélyre továbbra is.
Aztán egyszer csak hagytam a francba. Borzasztó bonyolult, szövevényes egy képlet ez a dohányzás, és végtelenül unalmas.
Dohányzás - A tüdő állapota leszokás után
A felismerés egyszeriben, miszerint függő és beteg vagyok, olyan mély volt, hogy letaglózott. Holott számtalan oka abbahagytam a dohányzást a leszokásnak, számomra egyik sem volt annyira meggyőző, mint ez a beismerés. A beismerés után aztán világosan tudtam, mi a teendőm: egyszerűen nem rágyújtani.
Nem pszichoanalizálni, meditálni, jógázni, biorezonanciázni…. Tudom, végtelenül egyszerűnek tűnik ez, de tényleg csak ennyi a recept: nem csinálni.
És innentől fogva minden kellemetlen érzést, gondolatot, késztetést, kényszerítő erőt a betegségnek tulajdonítottam, és immáron két hete nem hallgattam ezekre a hangokra.
Mert mégis ki hallgatna egy ennyi volt elmére, egy drogosra? Nem mondom, hogy könnyű nem csinálni, de nem is olyan irtó nehéz, hiszen miért is befolyásolna tovább egy olyan részem, amelyről felismertem, hogy beteg.
A saját receptem tehát a következő: felismerni, hogy ez egy betegség.
abbahagytam a dohányzást Ha nem onnan eredne, akkor azonnal abbahagynánk, ahelyett, hogy az időt húzzuk az okok keresésével, arra hivatkozva, hogy ez segít majd abbahagyni. Tipikus drogos gondolkodásmód ez egyébként. Nyilván ez túl egyszerű ahhoz, hogy világhírű guru, TED-előadó és motivációs tréner váljék belőlem, mert mi emberek szeretjük túlbonyolítani a dolgokat, és cigaretta illata nehezen fogadjuk be a túl egyszerű, magától értetődő megoldásokat.
Megrendelés teszt OTP
Hova lenne akkor az a fontossági érzet, amit az egónk a nagy feladatok megoldani akarásával gerjeszt bennünk?! A dohányzás oka egy megoldhatatlan, kacifántos, nos, összetett, kibogozhatatlan valami, ennyi volt egyáltalán nem kell rájönnünk.
Nos kilépnünk belőle annak beismerésével, hogy függők vagyunk. Persze csak akkor, ha nem akarjuk magunkat fontosnak érezni attól, hogy épp megoldunk valami Nagyot.
Mert végül is mindent szabad. Nos is. Folytatás következik Ha tetszett a cikk, lájkold a Már megvagy Facebook oldalát Ha tetszett a cikk, lájkold Facebook oldalamatahol még ennyi volt tartalmat találsz!
Oldal ajánlása emailben.