Köpet kilépés után

Nyomtatás A tüdőtágulás emfizéma az egyik leggyakoribb, legsúlyosabb és legke­vésbé gyógyítható a jellegzetes dohányosbetegségek közül. Megelőzésére, lefolyásának lassítására, tüneteinek enyhítésére azonban jó lehetőségek kínálkoznak. A tüdőben a gázcsere — a beszívott le­vegő oxigénjének átlépése a vérbe és az elhasznált vér szén-dioxidjának kilépése a vérből a légutakba — a léghólyagocskák alveolusok falán keresztül megy végbe.

A léghólyagocskákat úgy képzelhetjük el, mint szőlőszemeket a sokszorosan elágazódó hörgők végső ágai alkotta szőlőfürtökön, de csupán vékony, hajszálerekkel átszőtt hártyák választják el őket egymástól. Ha a hörgőcs­kéket idült gyulladás szűkíti be, a légutak végágaiban levegőcsapdák képződnek, és a megrekedő levegő nyomása felszakítja a léghólyagocskák válaszfalait. A sok kis lég­tér nagyobb légterekké olvad össze, egyre csökken a légzőfelület, elégtelenné válik a gázcsere.

Ebből az köpet kilépés után kórrajzból is kitűnik, hogy a tüdőtágulás elválaszthatatlan az idült légúti gyulladástól hörghuruttól. Ép­pen ezért a két kóros folyamatot az orvosok egyazon betegség, a krónikus obstruktív tü­dőbetegség — rövidítve: COPD — két külön­böző megnyilvánulásának tekintik.

A köpet kilépés után panaszait és tüneteit egyes esetekben inkább a tüdőtágulás, másokban inkább a hörghurut határozza meg.

A tüdőödéma kialakulásának okai

Mi okozhat tüdőtágulást? A tüdőtágulás leggyakoribb oka az aktív vagy passzív dohányzás éveken, évtizedeken át. A dohányfüstben lévő égéstermékek tehát nem a nikotin idült gyulladást tartanak fenn az alsó légutakban, ezzel elindítják, gyorsítják a COPD összetett kórfolyamatát.

• Inni és dohányozni kell leszokni
• Ha fáj a gyomor dohányzás után

A pipafüst, a szivarfüst, a marihuánás cigaretta füstje is okozhat tüdőtágulást. A városi szmog, a poros levegő, a kipufogógázok, a lakó­környezetet vagy a munkahelyi környezetet szennyező füstök, gázok, vegyi gőzök szintén hozzájárulhatnak a betegség kialakulásához, súlyosbodásához.

Sputum a dohányzás után

Nem mindenki egyformán érzékeny ezekre a külső hatásokra. A dohányzás és a dohányfüst kerü­lésével a tüdőtágulás eseteinek nagy része megelőzhető lenne! A COPD korai szakaszában általában az idült hörghurut áll előtérben: a köpet kilépés után kezdetben reggelente, majd napközben is sokat köhög, a köhögés bő köpetürítéssel jár; a légzés ér­dessé válhat. Asztmára emlékeztető köpet kilépés után rohamokkal is indulhat a betegség.

Maga a tüdőtágulás egyre fokozódó légszomjjal jár, kezdetben csak fizikai megterheléskor, később nyugalomban is. Elsődlegesen a ki­légzés válik nehezebbé, s a tüdőben mara­dó elhasznált levegő miatt kevesebb friss, oxigéndús levegőt tud beszívni a beteg. A heteken át a dohányzás okozta fejfájás, köpetürítéssel járó köhögés vagy a kisebb megterhelésre fellépő légszomj fontos figyelmeztető jel: orvoshoz kell köpet kilépés után, mert ezek a tünetek élethosszig tartó betegséget jelezhetnek, amelynek előrehaladása korai beavatkozással jelentősen késleltethető.

A belgyógyászat alapjai 1. | Digitális Tankönyvtár

Köpet kilépés után tünetek felméré­séhez nélkülözhetetlen légzésfunkció-mérés spirometria egyszerű, nem megterhelő vizs­gálat: a beteg belefúj a spirométerbe, amely méri a kilégzett levegő köpet kilépés után és a ki­légzés erősségét. A mért adatok a tünetek­nél pontosabban jelzik a COPD fennállását és súlyosságát.

Főoldal » Betegségek » Tüdőbetegségek » Köhögés, fulladás, nehézlégzés, cianózis » Vérköpés haemoptoe » Vérköpés haemoptoe A vérköpés vér felköhögése a légzőrendszerből.

A további vizsgálatok közül a vérgázelemzés azt mutatja meg, hogy a tüdőbe­tegség milyen mértékben rontja a szövetek oxigénellátását. A köhögéskor ürített köpet vizsgálata is az egyéb lehetséges okok kizá­rására szolgál.

A tüdőödéma

Kórlefolyás és életmód A légzőfelület csökkenésének folyamatát semmilyen gyógymóddal, életmóddal nem lehet visszafordítani, csak nagymértékben lassítani. Beavatkozás nélkül a betegség a természetes öregedést megelőzve vezet a munkaképesség csökkenéséhez, majd el­vesztéséhez, és nehezíti meg az önellátást, a mindennapi életet.

Mindezek a betegségek kötelező kezelést igényelnek, így a klinika látogatásával nem lehet késni. Rózsaszín szürke Ha a légutakban enyhe vérzés tapasztalható, rózsaszín nyálka jelentkezik. Ha a véralvadás károsodik, a betegek vérzést vagy gazdag, piros köpetet észlelnek. A kóros állapot akkor jelentkezik, ha: tüdőrák; pneumococcus tüdőgyulladás; tüdőembólia.

A családnak is szem­be kell néznie azzal a lehetőséggel, hogy a beteg egy idő után nem fogja tudni el­látni önmagát. Késői stádiumában a COPD gyakori fellángolásokkal exacerbációkkal járhat, és hozzájárulhat más súlyos betegsé­gek pl.

A betegeknek legkésőbb a tünetek megjelenésekor vagy a diagnózis felállí­tásakor le kell ene mondaniuk a dohány­zásról, ehhez többféle orvosi segítséget is kaphat ná nak lásd a keretes betétet.

Fon­tos a minél tisztább levegőjű környezet; az ésszerű, légszomjat nem okozó testmozgás; a rendszeres orvosi ellenőrzés.

Az elhízástól és a fizikai leromlástól egyaránt óvakodni kell. A COPD-s betegekre köpet kilépés után influenza és a tüdőgyulladás különösen veszélyes, mind­kettő ellen rendszeres védőoltásokkal kell védekezniük. Érdemes már idejekorán orvos, gyógytor­nász vagy légzésterapeuta segítségét kérni olyan köpet kilépés után, légzési technikák és testhelyzetek elsajátításához, amelyekkel a légzőizmok erősíthetők, a gázcsere javítha­tó.

Ennek a betegség súlyosbodásával egyre nagyobb jelentősége lesz. Gyógyszeres segítség, eszközös beavatkozások A COPD egyik eleme, az idült hörghurut el­len vannak hatásos hörgtágító gyógyszerek.

Tüdőgyulladás – Wikipédia

A kezelőorvos rövid és hosszú hatástartamú szerek közül választhat, a betegség súlyossá­gának függvényében. Köpet kilépés után népszerűek a befújással adagolt inhalációs készítmények. A légúti gyulladást kiválóan csökkentik a szin­tén belélegezhető, a tüdőben helyileg ható szteroidok. A COPD-s betegeknek viszonylag gyakran kell antibiotikumot szedniük, hogy a tüdejüket érő baktériumfertőzéseket mie­lőbb el lehessen fojtani.

Nem mindegy, meddig és hogyan köhögünk!

A tüdőtágulás előrehaladott szakaszá­ban, amikor a vérgázelemzés alacsony oxi­génszinteket mutat, oxigén adagolásával lehet mérsékelni a légszomjat, javítani a fizi­kai terhelhetőséget. Ma már könnyen meg­oldható az otthoni oxigénkezelés is az orrba vezetett vékony műanyag csöveken keresztül, sőt könnyű, táskában hordható oxigénfejlesz­tő készülékkel felszerelve a beteg el is mehet otthonról, sétálhat, utazhat az állandó oxigén­terápia mellett.

Egyes súlyos esetekben köpet kilépés után a tüdőtérfogat-csökkentő műtét, melynek során kis köpet kilépés után metszenek ki a tüdő legsúlyosabban károsodott részei­ből, javítva ezzel az ép részek működését. A műtét nem veszélytelen, és nem min­den beteg állapotán javít. A nem túl köpet kilépés után és más súlyos betegségben nem szenvedő betegek számára teljes gyógyulást hozhat a tüdőtranszplantáció.