Melyek a dohányzás okozta betegségek
Tartalom
A dohányzó anyák újszülöttjei átlagosan kisebb súlyúak, mint nem dohányzó anyáké. Ismert, hogy az újszülöttkori és csecsemőhalálozás egyaránt magasabb dohányos anyák gyermekei között, és ez minden születési súlykategóriában megfigyelhető tehát nemcsak a kis súllyal születettek körében.
A nikotin ártalom dózisfüggés és időfüggés a magzatra is érvényes: minél többet melyek a dohányzás okozta betegségek a terhesség minél hosszabb része alatt dohányzik az anya, annál veszélyeztetettebb a gyermeke. A gyermekkori csökkent tüdőkapacitás és az asztma kialakulásának veszélye is nagyobb dohányos anyák gyermekei között.
A cigarettázás hatással van a vér ösztrogén fontos női nemi hormon szintjére is. A dohányzás antiösztrogén hatását vizsgálatok bizonyítják.
A lecsökkent ösztrogén csontritkulást, korai menopauzát, fokozott foltos vérzést, és kockázatot jelent a méhrákra. Az alacsony ösztrogénszint rendkívül sok problémát okozhat a fent említetteken kívül is pl. Ismeretes, hogy a menopauza után sok nő kap hormonpótló kezelést, a klimax kellemetlen tüneteinek csökkentésére.
A dohányzással együtt a kezelés kockázata nagymértékben emelkedik. Az elmúlt évek vizsgálatai megállapították, hogy a cigarettázás és az arc ráncosodása között szoros kapcsolat áll fenn.
Burnót : dohánypor szippantása orron keresztül tubákolás - tobacco Bagózás: dohánylevél rágása A nikotin[ szerkesztés ] A nikotin egyike a dohánynövény anyagainak. Képlete: C10H14N2. Levegőn megbarnuló, lúgos kémhatású, erősen csípős ízű, olajos folyadék. A nikotin 20—60 mg-ja már halált okozhat.
A dohányzók ettől elvesztik vonzerejüket, és öregebbnek néznek ki. A cigarettázás csökkenti a bőrben a hajszálerek és a kiserek áteresztő képességét, így a bőrnek csökken a vérellátása, ez károsítja a kötőszöveteket, ami nélkülözhetetlen a bőr integritásának megtartásához.
Kimutathatóan az erős dohányos, akik hetente több mint egy dobozzal szív, 4,7-szer valószínűbben ráncos, mint a nemdohányzók. Az erős napozás több mint 50 óra a napon 3,1-szeresére növeli a korai ráncosodás valószínűségét.
A dohányzás és a napozás okozta korai ráncosodás esetén az egyes faktorokkal járó valószínűségek, összeszorzódtak. Vagyis az erős napozó és egyben erős dohányos személynél kb. Mivel a dohányzás káros hatással van a légutak és tüdő működésére, azt is feltételezik, hogy a tüdő elégtelen működése visszahat az agyra, és kedvezőtlenül befolyásolja a gondolkodás folyamatát.
A dohányzás, cigarettázás hására felléphet az úgynevezett "oxidatív stressz" jelensége, ami annyit jelent, melyek a dohányzás okozta betegségek a szabad gyökök és az antioxidánsok egyensúlya felborul a szervezetben, ez pedig hosszú távon az idegsejtek károsodásához vezethet.
Azt még nem tudni pontosan, hogy az oxidatív stresszt a tüdő elégtelen működése vagy pedig magának a dohányzásnak az agy szöveteire gyakorolt káros hatása váltja-e ki. Tehát nem igaz az a mondás, hogy a dohányzás élénkíti az agyat.
Sőt, minden bizonnyal roncsolja az agysejteket és ezzel együtt csökkentheti az intelligenciát is. A számos daganatosérrendszeri és egyéb betegségek kockázatának növekedése mellett ezért is fontos a dohányzók főleg a fiatalok figyelmét felhívni arra, hogy hagyjanak fel e káros szenvedélyükkel és éljenek egészséges, füstmentes életet.
A nikotin az idegrendszerre gyakorolt hatásain kívül számos más, direkt károsodást is okoz:.
Bár történtek jogszabályi módosítások és szigorítások annak érdekében, hogy a káros szenvedéllyel élők száma csökkenjen, azonban áttörő változást még nem sikerült ezidáig elérni. A dohányzás okozta fej-nyaki daganatok A dohányzás elleni kampányok általában a dohányzás okozta tüdőrák kockázatát emelik ki elsősorban. Fontos azonban leszögezni, hogy bár valóban jelentős rizikófaktort jelent a dohányzás a légzőszerveket érintő daganatos betegségek kialakulásában, a dohányzás azonban nem pusztán a tüdőrákos esetek emelkedett számáért felelős.