Gyengeség leszokni a dohányzásról, Ezért vagyunk rosszul, miután letettük a cigit | nlc
Tartalom
A dohányzás élettana és patológiája A nikotin a legelterjedtebb pszichoaktív drog függőség és súlyos méreg: koncentráltan 20—60 mg-ja halálos. A nikotint belélegezve 7 másodpercen belül eljut az agyba, ahol látszólag javítja a koncentrálóképességet, oldja a szorongást.
kapcsolódó
A nikotin emeli a pulzust és a vérnyomást, fokozza a gyomorsavtermelésta cukoranyagcserét, a májműködést is. A dohányzás gyengeség leszokni a dohányzásról alkalommal kellemetlenségekkel gyengeség leszokni a dohányzásról hányás, verejtékezés, gyengeség, fáradékonyság, émelygés stb.
Azonban későbbi alkalmakkor látszólagosan kellemes lehet, például az étkezés után keletkező fáradtság és álmosság leküzdésére. Az emésztőmirigyek és belek működése fokozódik, így elősegíti az emésztést.
Ezért vagyunk rosszul, miután letettük a cigit
A dohányzás mellékvesére gyakorolt hatásával fokozhatja a vércukor mennyiségét, emelheti a vérnyomást, csökkentheti az éhségérzést, valamint a hasi vérerek szűkítésével növelheti az agy vérellátását, ezáltal a szellemi munkát átmenetileg segítheti. A dohányzással párhuzamban évek során kialakuló reflexek megnyugtatóan hatnak, csökkentik az idegességet, de ezek egyben gyengeség leszokni a dohányzásról leszokás legnagyobb akadályai is.
A nikotinnál, dohányzásnál tapasztalt "kedvező hatások" miatt a megrögzött dohányosok nehezen tudnak leszokni szenvedélyükről, amelyek elhagyása kellemetlen kiesési idegességi tünetekkel, valamint az esetek egy részében az étvágy fokozódása miatt testsúlynövekedéssel jár.
A nikotin a sejteken az ún. Ezek a nikotin receptorok a központi idegrendszer sejtjein, a vegetatív idegrendszer dúcaiban és a harántcsíkolt izomsejtek membránjában találhatók.
Neked ajánljuk
A nikotin depolarizálja a sejtmembránt, előidézve ezzel a sejt aktiválását. Normális, élettani körülmények között az acetil-kolin nevű jelátvivő anyag is ezeken a nikotin receptorokon keresztül fejti ki a központi és a vegetatív idegrendszer sejtjeire gyakorolt módosító hatását.
Posted on by admin A dohányzás első alkalommal kellemetlenségekkel jár: hányás, verejtékezés, gyengeség stb.
A nikotin, először a sejtek túlműködését, később, a sejtek gátlását idézi elő. Élettani szempontból a nikotinnak elsősorban a vegetatív idegrendszerre gyakorolt hatása jelentős, mivel a leírt módon először serkenti, majd bénítja a szimpatikus idegrendszert.
Nikotin hatására fokozódik a kolinerg pályák aktivitása, és kimutathatóan növekszik a központi idegrendszerben az opioid peptidek, valamint a katecholaminok elválasztása.
Ezen a módon hat a nikotin a pszichére, a lelkivilágra. A nikotin és a dohányzás így befolyásolja agyunk működését és magatartásunk szerveződését.
Ex-dohányosonak
Dohányzók szubjektív beszámolói gyengeség leszokni a dohányzásról objektíven mérhető kísérletek alapján a nikotinnak ismert a szorongásoldó hatása, kedélyjavító hatása kontrollálható testsúly érzete, koncentrációs képesség fokozódása és a pszichés függőség kialakítása.
A nikotin nagyon erős méreg, a dohányos által naponta elszívott adagok a halálos gyengeség leszokni a dohányzásról sokszorosát tartalmazzák, azonban rövid féléletideje és a krónikus fogyasztása során kialakult tolerancia, megszokás miatt cigaretta szívásával csak nagyon kemény munka árán lehetne elérni a halálos letális értéket.
A nikotin mérgezés tünetei az általános szimpatikus hatásban jelentkezik: szapora pulzus, magas vérnyomás, stressz-hormonok kiáramlása, hányás, hasmenés, szédülésémelygés, fülzúgás. A szimpatikus aktivitást rövidesen sokk, majd a keringés-összeomlása követi.
Legfrissebb
Ha nem áll be a halál, a nikotin hamar lebomlik, és a beteg állapota rendeződik. Mérgezés általában balesetként, ritkán kriminális vagy öngyilkossági szándékból következik be. A dohány égése során egyéb égéstermékek mellett széndioxid CO2 és szénmonoxid CO is keletkezik, mely a füst leszívásakor a tüdőbe kerül.
A szénmonoxid a vér oxigénszállító hemoglobinjához szor jobban kötődik, mint az oxigén. Az egész testre kiterjedő oxigénhiány a központi idegrendszerben többek között koncentrációs zavarokban mutatkozik.
A dohány égése során ciánhidrogén is keletkezik. A ciánhidrongén legfőbb hatása mennyi ideig kell abbahagynia a dohányzást légutak kéményseprőjeként működő csillós hengerhám aktivitását csökkenti. Ez krónikus náthá t, krónikus arcüreggyulladástgaratgyulladást eredményez. A nitrogén tartalmú szerves anyagok égésekor - ezek közé tartozik a nikotin is - nitrogénoxidok keletkeznek.
A dohányfüstben több nitrogénmonoxid található, mint nitrogéndioxid. A nikotin egyrészt a hemoglobinhoz kötődve gátolja az oxigénszállítást, másrészt a tüdő nyálkahártyáján irritáló salétromsavvá alakul. A nitrogénoxidok a dohányos köhögés legfőbb bűnösei. Ugyancsak ők a felelősek a rákkeltő nitrozaminok keletkezéséért is. Összesen mintegy 30 rákkeltő ágenst gyengeség leszokni a dohányzásról számon a dohányfüstben, de valószínű, hogy sokkal többen vannak, egyéb mérgező anyagokról nem is beszélve.
