Dohányzás okozta szívkoszorúér-betegség
Tartalom
Dohányzás okozta betegségek Nyomtatás A A fejlett ipari országokban talán a legjelentősebb népegészségügyi kihívást jelentő három betegséget, a COPD-t, a tüdőrákot és a szív-ér rendszeri betegségeket kapcsolták össze ezzel a megnevezéssel — és a dohányzásban találták meg a dohányzás okozta szívkoszorúér-betegség etiológiai tényezőt.
Az is közös vonása ennek a három pusztító kórképnek, hogy meggyógyításukra jelenleg nincsenek eszközeink. A témában megjelent közleményekben olyan újszerű gondolkodásmódról, dohányzás okozta szívkoszorúér-betegség közös patomechanizmus felderítése irányába tett erőfeszítésről olvashatunk, amely megkísérli magasabb szinten integrálni ismereteinket.
Az dohányzás okozta szívkoszorúér-betegség terápiás megközelítés mellett egyre nagyobb szerephez jut a prevenció — a dohányzás társadalmi szintű eliminálása. Gerhardsson de Verdier M. The Big Three concept. A way to tackle the health care crisis. Proc Am Thorac Soc ;— Ezek a betegségek nemritkán együtt fordulnak elő, korai szakban felfedezhetők, mégis rendszerint előrehaladott állapotban ismerik fel és különálló entitásként kezelik őket.
Jellemző rá, hogy más krónikus betegségekkel — például a kardiovaszkuláris betegségekkel és a tüdőrákkal — összehasonlítva aluldiagnosztizált, alulkezelt kórkép, és ellátásának finanszírozása is elégtelen. A klasszikus felfogás szerint a COPD a tüdőfunkcióval meghatározható légzőszervi betegség, amelyet főként a dohányzás okoz.
A Lancetben ben megjelent szerkesztőségi közlemény azonban az utóbbi dohányzás okozta szívkoszorúér-betegség epidemiológiai dohányzás okozta szívkoszorúér-betegség eredményei alapján olyan új összefüggésekben mutatja be a COPD-t, amelyek nem hagyhatók figyelmen kívül a betegellátásban sem. A dohányzás szerepe minden kétségen felül áll, mégis csupán a dohányosok egy része betegszik meg COPD-ben, tehát a betegségnek genetikai háttere is lehet.
Dohányzás és szívbetegség
Meghatározó a dohányfüst által kiváltott gyulladásos reakció mértéke, amely a COPD-re fogékony egyének esetében nagyobb. A dohányfüggőség összetett jelenség, genetikai és környezeti tényezői is vannak.
A COPD kritériuma dohányzás okozta szívkoszorúér-betegség tartós légzési áramláskorlátozottság. Jellemző paraméter az erőltetett kilégzési másodperctérfogat FEV1ez az érték a COPD-vel kapcsolatos morbiditási és mortalitási vizsgálatok közös végpontja.
Dohányzás és szívbetegség Magyarországon - Magyar Nemzeti Szívalapítvány
Számos epidemiológiai vizsgálatban azt találták, hogy a COPD-s betegek csökkent légzésfunkciós teljesítménye fokozott kardiovaszkuláris morbiditással és mortalitással, valamint fokozott tüdőrákkockázattal jár együtt.
Ugyanakkor a COPD rontja a tüdőrák prognózisát. A közelmúltban végzett epidemiológiai vizsgálatokban azt dohányzás okozta szívkoszorúér-betegség, hogy a COPD-s betegek különböző társbetegségeinek komorbiditás nagyobb szerepük van a morbiditásban és a mortalitásban, mint magának a COPD-nek.
A COPD, a kardiovaszkuláris betegségek és a tüdőrák szoros korrelációja nem meglepő, ha figyelembe vesszük a közös kockázati tényezőt, a cigarettát.
Koszorúér-betegség
A rossz tüdőfunkció, valamint a kardiovaszkuláris betegséggel és a tüdőrákkal való kapcsolat azonban a dohányzás abbahagyása után is megmarad, sőt a dohányzástól függetlenül is megfigyelhető. Ez arra mutat, hogy a dohányzás közvetlen hatása mellett más mechanizmusoknak is szerepük van. Több követéses epidemiológiai vizsgálat és a vonatkozó közlemények áttekintése megerősítette ezeket a megfigyeléseket: a csökkent FEV1 a tüdőrákkockázat növekedésével járt, függetlenül a dohányzási anamnézistől, és ez a kapcsolat a nők esetében kifejezettebb volt.
Ellentétben a kardiovaszkuláris kockázattal, amely a dohányzás abbahagyása után gyorsan csökken, dohányzás okozta szívkoszorúér-betegség tüdőrák kockázata sokkal lassabban mérséklődik.
Dohányzás okozta betegségek
A tüdőrák kockázatának csökkenése csak a cigaretta teljes elhagyása esetén figyelhető meg. A dohányzás a légutak krónikus gyulladásához, a tüdő szerkezetének átépüléséhez remodelinga tüdőszövet pusztulásához vezet.
Eddig nem tisztázódott, hogy a dohányzás okozta gyulladásos folyamat a cigaretta elhagyása után normalizálódik-e, vagy ugyanúgy folytatódik, mint folyamatos dohányzás mellett.
Két keresztmetszeti vizsgálatban azt találták, dohányzás okozta szívkoszorúér-betegség ha a dohányzás abbahagyása után a tünetek nem szűnnek meg, akkor a gyulladásos folyamat továbbra is fennáll.
Egy harmadik vizsgálatban a volt dohányosok légúti gyulladása hasonló mértékű volt, mint azoké a folyamatosan dohányzóké, akiknél hasonló légzésfunkciós értékeket mértek.
Üzennek a kardiológusok: A dohányzás a gyilkos szenvedély - ne adj esélyt a szívinfarktusnak!
Ebből azt a következtetést vonták le, hogy nem önmagában dohányzás okozta szívkoszorúér-betegség dohányzásnak, hanem a jellegzetes gyulladásos folyamatnak van alapvető jelentősége a betegség lefolyásában.
Bár a dohányzás hatása a gyulladásos markerekre éveken keresztül fennállhat, a dohányzás okozta kedvezőtlen egészségi hatások többsége reverzibilis. Következésképpen a dohányzás dohányzás okozta szívkoszorúér-betegség kiküszöböli a cigarettához társuló többletkockázat jelentős részét.
A szisztémás gyulladás mint közös mechanizmus A dohányfüst a szisztémás és lokális gyulladás jól azonosított stimulánsa, és a gyulladás feltehetően szerepet játszik a tüdőrák és a COPD kórfejlődésében.
A cigarettafüst nemcsak a légutakban és a tüdőben okoz gyulladást, hanem dohányzás okozta szívkoszorúér-betegség celluláris és humorális gyulladást, oxidatív stresszt dohányzás okozta szívkoszorúér-betegség kivált, markánsan megváltoztatja a vazomotor és endothel-funkciót, és növeli számos, véralvadást elősegítő faktor koncentrációját. A dohányzásnak ezek a szisztémás hatásai nemcsak a COPD-re jellemző légúti és tüdőelváltozások kialakulásához járulnak hozzá lényeges mértékben, hanem más hogyan mágneses a dohányzás? betegségekéhez is — köztük a kardiovaszkuláris betegségek, metabolikus rendellenességek és olyan rosszindulatú daganatok kialakulásához, amelyeket a dohányzás vált ki, esetleg olyan kockázati tényezőkkel együtt, mint az obesitas, a hyperlipidaemia vagy a magas vérnyomás.
A gyulladásnak a tüdőrák patogenezisében betöltött szerepére vonatkozó sokasodó bizonyítékok azt valószínűsítik, hogy a tüdőn belüli krónikus gyulladás olyan ismételt károsodásokat és reparációs folyamatokat indít el, amelyek elősegítik a sejtszaporodást, a genetikai hiba propagációját és végül a tüdőrák kialakulását.
Egy összefoglaló tanulmányban, amely azzal foglalkozott, hogy milyen helyi és szisztémás hatást fejt ki az akut dohányfüst-expozíció az oxidatív stresszre és a gyulladásos mediátorokra, illetve milyen szisztémás hatása van a tartós dohányfüst-expozíciónak az emberre, a szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy a dohányzás és a különböző betegségek, valamint az összesített mortalitás között megfigyelt kapcsolatért felelős biológiai mechanizmus továbbra is tisztázatlan.
A C-reaktív protein CRP szintje ugyancsak előrejelzi a kardiovaszkuláris és az összes halálozás alakulását az általános népességben, és ez a kapcsolat COPD-ben is megvan.
dohányzás okozta szívkoszorúér-betegség
Módosítva: A legtöbb ember tudja, hogy a dohányzás káros hatású, de azzal már nincsenek tisztában, hogy milyen konkrét szövődményei lehetnek. Mi összegyűjtöttük őket! Hirdetés A dohányzás nemcsak a súlyos betegségek kockázatát növeli, mint pl.
A tüdőfunkció örökletessége és a CRP-érték, legalábbis részben, a CRP gén szabályozása alatt áll, ami alátámasztja az oki összefüggést az enyhe szisztémás gyulladás és a légúti betegségek között. Általánosan elfogadott nézet, hogy a tüdőben zajló gyulladásos folyamatnak kiemelkedő szerepe van a COPD patogenezisében, és hogy COPD-ben szisztémás dohányzás okozta szívkoszorúér-betegség zajlik.