A leszállók élénkebb álmokkal rendelkeznek

Milyenek azok, és hogyan jönnek létre Bevezetés Teozófiai tanulmányaink sok olyan témával hoznak kapcsolatba, amelyek annyira távol esnek a mindennapi élet tapasztalatától és érdeklődési körétől, hogy mialatt vonzalmunk e témák iránt meredeken nő, amint mind többet és többet tu­dunk és értünk meg belőlük, mégis, tudatunk hátterében ott él az a határozatlan érzés, hogy mindez mintha a leszállók élénkebb álmokkal rendelkeznek is volna valóságos, vagy legalábbis nem gyakorlati. Mert amikor a Naprendszer kialakulásáról, vagy akár a mi bolygóláncunk égi­testeiről és köreiről olvasunk, önkéntelenül is érezzük, hogy bármily érdekes is ez, mint elvont tanulmány, bármennyire hasznos, amint kimutatja, hogyan lett az em­ber azzá, ami most, mégis csak közvetve függ össze itteni és mostani életünkkel.

Jelen témánknál viszont megszűnik ez az aggályunk. Olvasóink közül minden­ki álmodott már. Sokan valószínűleg igen gyakran szoktak: őket érdekelheti hát a kísérlet, amely az álom-jelenségek magyarázatát annak fényénél igyekszik megad­ni, amit a teozófiai kutatás vet a kérdésre. Ezt a szerteágazó tárgyat legcélszerűbben a következő módszerrel a leszállók élénkebb álmokkal rendelkeznek megközelíteni.

Először lehetőleg gondosan szemügyre vesszük a fizikai, éteri és aszt­rális működéseket, mint amelyek közvetítésével az érzékelések a tudatunkba jut­nak.

Az Osztrák-Magyar Monarchia Írásban és Képben

Másodszor megvizsgáljuk, hogyan hat ezek után a tudat erre a működésre és hogyan használja azt. Harmadszor, alvás közben milyen az öntudat és milyen mű­ködésének állapota. Végül negyedszer, hogyan jön létre ezáltal a sok ismert, kü­lönféle álom. Minthogy én főleg a teozófiával foglalkozóknak írok és feltételezhetem, hogy ismerik a szokásos teozófus kifejezéseket, szabadon merem használni ezeket részletes magyarázat nélkül.

Máskülönben ez a kis könyv meghaladná a neki szánt ter­jedelmet. Ha mégis olyan valaki kezébe kerülne, akinek egy-egy szakkifejezés  nehézséget okoz, elnézését kérem és ajánlom, forduljon bármely olyan könyvhöz,  amely a teozófia elemeit tárgyalja lásd pl.

MENDEMONDA.

Besant: Az Ősi Bölcsesség. A fizikai Először a mechanizmusnak ezt a fizikai részét Tárgyaljuk.

A harc minden egyes sorban fellángol és befejeződik. A küzdelem magasabb szinten a versszakban folytatódik, hogy a költemény végével záruljon le. A költemény így a verssortól vagy akár az egyes vers­lábaktól kezdve egyetlen, szakadatlanul feltámadó, megtörő és újra kezdődő harc a két erő közt. Mint ahogyan a kristály minden egyes moleku­láját ugyanaz az áthág­hatatlan törvény kényszeríti a kristály rendjébe, és mint ahogyan a mágnes minden egyes moleku­lájában szemben áll egymással északi és déli pólus, úgy Berzsenyinek minden egyes verssora külön harc, csüggedés és felemel­kedés, és ezekből a szaka­datlanul feltámadó a leszállók élénkebb álmokkal rendelkeznek, lehanyat­lásokból és megbéké­lésekből tevődik össze a költe­mény és Berzsenyi egész költészete. Senki sem tagadhatja, hogy olyan költeményeket írt, amilyeneket csak a legnagyobb költői géniuszok alkothatnak.

Testünk idegrend­szerének nagy, központi tengelye a gerincagy, amely az agyban végződik, és belőle ágazik szét minden irányban a testbe az idegszálak hálózata. Ezek az idegszálak ­a modern tudományos elmélet szerint - a rezgésük által vezetik az agyba az összes külső hatást és az agy, amint átvette, érzetté, érzékeléssé fordítja le azokat.

A leszállók élénkebb álmokkal rendelkeznek a kezemet forró tárgyhoz érintem, tulajdonképpen nem a kezem az, ami azt forrónak érzi, hanem az agyam, amely tudomásul veszi és válaszol azokra a rezgésekre, amelyeket az idegszálak hálózata közvetített. Azt is fontos észben tartani, hogy az összes ideg egyforma összetételű. Az a különleges idegcsomó, amit látóidegnek nevezünk és a szem retináját érő hatáso­kat viszi az agyhoz, ami által látunk, csupán annyiban különbözik a kéz- vagy a  láb idegek szálaitól, hogy a fejődés hosszú korszakain át arra specializálódott,  hogy készebben fogadja és közvetítse azt a bizonyos fajta gyors rezgést, amit a  szemünk fénynek lát.

Ugyanez érvényes a többi érzékszervre is.

Kessler Hubert: Az orok ejszaka vilagaban

A halló- szagló- ízlelő-idegek egymástól és a többiektől kizárólag a specializáltságukban térnek el: lényegileg egyformák és a saját feladatukat ugyanazon a módon végzik, amennyi­ben mind a leszállók élénkebb álmokkal rendelkeznek továbbítanak az agynak.

Agyunk tehát az idegrendszerünk nagy központja és igen fogékony minden kis változásra, amely egészségünket éri, különösképpen azokra, amelyek a rajta át­áramló vér keringésében állnak elő. Amikor a véráramlás a fej véredényein át normális és szabályos, akkor az agy és vele együtt az egész idegrendszer a leszállók élénkebb álmokkal rendelkeznek és hatékonyan működik.

De bármiféle változás a rendes keringésben, akár annak mennyiségében, minőségében vagy gyorsaságában, azonnal a megfelelő módon hat az agyra és általa az egész test idegeire.

Tegyük fel, hogy túl sok vér kerül az agyba. Vértolulás áll be a véredényekben, s rögtön szabálytalanul működnek. Ha viszont túl kevés a vér, az agy és így az idegrendszer is előbb ingerlékeny, aztán levert lesz. A vér minősége szintén nagyon fontos.

Két fő feladata van, amint áthalad a testen: oxigént pótol, és táp­anyagot szállít a különböző szervekhez. Ha pedig nem tudja mind a kettőt kellően elvégezni, zavar következik be. Ha kevés oxigén jut az agyba, felhalmozódik a széndioxid és csakhamar fáradt­ság és levertség áll be. Ennek az érzésnek mindennapi példája a lomha és álmos közérzet, ami a túlzsúfolt és rosszul szellőző helyiségekben lepi meg az embert.

Ilyenkor gyorsan fogy az oxigén, az agy nem jut hozzá a kellő mennyiségben és képtelen lesz feladatát rendesen ellátni. A vérkeringés sebességének is van szerepe az agy működésében. A túl gyors keringés lázat okoz, a túl lassú ugyancsak levertséget. Nyilvánvaló tehát, hogy agyunkat amelyen, emlékezzünk rá, át kell mennie minden a leszállók élénkebb álmokkal rendelkeznek benyomásnak igen könnyű megzavarni vagy akadályozni, mert már látszólag egyszerű okok is többé-kevésbé gátolni tudják szabályos működését.

Halász Alexandra Gáspár Katalin - Dr. Kunsay Gyula. Tudatos álmodás

Ezekkel az okokkal nappal is alig törődünk. Mielőtt tovább mennénk, ennek a fizikai mechanizmusnak még egy sajátossá­gát kell megemlítenünk: azt a figyelemre méltó hajlamát, hogy a megszokott rez­géseket szereti automatikusan ismételni.

Az agy ezen sajátságának tulajdonítjuk  mindazon testi szokást és modorosságot, ami nem függ az akarattól, és amiről  gyakran olyan nehéz leszokni. Amint látni fogjuk, ennek még nagyobb szerepe van az alvás alatt, mint ébren. Bár eddig csak az a leszállók élénkebb álmokkal rendelkeznek beszéltünk, mégsem csak aggyal szerzi az ember a benyomásait.

Majdnem pontosan egyforma méretű a látható emberi formával,  amelyet át is hat, a test éteri mása, amit azelőtt linga shaníra-nak neveztek a teozó­fus irodalomban. Ennek az éterikus testnek is van agya, amely nem kevésbé fizikai a testi agynál, csak éppen a gáznál is finomabb halmazállapotú éterikus anyagból van.

Ha a leszállók élénkebb álmokkal rendelkeznek egy újszülött testét pszichés látással vizsgáljuk, azt találjuk, hogy nemcsak különböző finomságú asztrális anyaggal van áthatva.

Ha pedig nem sajnáljuk a fáradtságot, hogy ezen  finomabb testek eredete után kutassunk, rájövünk, hogy a test éterikus mását az  étertestet - az öntőformát, amely szerint épül fel maga a fizikai test - a Karma  Urainak megbízottjai formálják. Ez tisztán a hajlamok világá­ban történő fejlődés, amelynek magvai szunnyadtak az alatt, amíg ő a mennyei világban tapasztalatokat gyűjtött, mert azon a szinten lehetetlen volt kicsírázniuk a kifejlődésükhöz szükséges, megfelelő anyag hiánya miatt.

Már most ezt, a test éteri mását nevezik gyakran az emberi életerő szanszkritül práná közvetítő eszközének és bárki, aki pszichikus képességet fejlesztett ki ma­gában, pontosan láthatja, hogyan történik ez.

Látja, hogy a Nap folyton árasztja a Föld légkörébe a szoláris élet erejét, amely, bár nagyon ragyogó és aktív, mégis majdnem színtelen. Ezt az egyetemes életet a lép éteri része csodálatos működésének során magába szívja és pránává alakítja át, hogy a test könnyebben tudja feldolgozni. Akkor azután szétárad az egész testben, gyönyörű rózsás fényű göm­böcskéivel ott áramlik minden ideg mentén és izzásban tartva az életet, egészség­gel, aktivitással hatja át az étertest minden részecskéjét.

Amint pedig a rózsás részecskék felszívódnak, a felesleges életerő, mint kékesfehér fény, a testből min­den irányban kisugárzik.

1. A dohányzásról való leszokás gyakoribb volt
2. Fogfájás és dohányzás vele
3. A leszokás a köpet nem mozdul el
4. Ó, mily diadal volna az élet, hogyha egy-egy álom bennakadna hálómban, mint a hal!
5. == DIA Könyv ==
6. Telegdi Bernát: Berzsenyi Dániel (Z-könyvek)
7. A csehországi typusok fejlődése tehát koránsem magában álló jelenség, hanem csak része az európai népesség testalkati átváltozásának.
8. Szódabikarbóna a dohányzásról való leszokáshoz

Ha a pszichikus látó tovább vizsgálja az életerő működését, hamarosan rájön, miért függ az érzékelt benyomások átvitele az agyra inkább a prána szabályos áramlásától az idegek éterikus részén, semmint a látható és sűrűbb idegszálak rez­gésétől, ahogy azt általában hiszik. Túl sok helyet foglalna el részletezni minden  kísérletet.

ELTeC link file

Amikor az ember ujját megbénítja a hideg, képtelen az érzékelésre. Ugyanezt  az érzéketlenséget a hipnotizőr tetszés szerint elő tudja idézni néhány simítással,  például a karon, hogy se szúrásra, se égetésre ne érezzen szemernyi fájdalmat sem.

Nos, miért marad el ez az érzés e két esetben? Az idegek még megvannak, és bár az első esetre lehet azt mondani, hogy működésüket megbénította a hideg és a vér-hiány, a második esetben ezt már semmiképpen sem lehet okként felhozni, mert itt a kar megőrzi normális hőmérsékletét, a vér is tovább kering, mint rendesen.

A településen több mint hatvan objektum áll országos vagy helyi védelem alatt. Az egyediség abban is megfigyelhető, hogy a népi lakóháztól a kastélyig, a barlanglakástól a présházig számos kort- társadalmi rangot- foglalkozást reprezentáló épület áll a faluban, melyek alkalmasak lehetnek arra, hogy nem csupán a település, hanem a régió történeti - néprajzi jellemzőit is hűen, a jelenleginél sokkal részletesebben bemutassák. A települési önkormányzat, illetve a helyiek is igyekeznek minél sokrétűbben kihasználni épített helyi értékeiket.

For­duljunk a tisztánlátóhoz, talán ő valamivel jobb magyarázatot tud adni. Szerinte a fagyott ujj azért hal el és a vér azért nem tud keringeni, mert megszűnik a rózsa­szín életerő áramlása az idegszálakon.

Mert, bár ez az éterikus anyag szemmel nem látható, mégis kizárólag fizikai, ezért lehet a hideggel és a meleggel befolyá­solni. A második esetben az érzéketlenné hipnotizált karral valójában az történik, hogy a hipnotizáló a saját éterikus anyagát vagy ahogy gyakran mondják, magne­tizmusát önti az illető karjába, ezáltal erre az időre kiszorítja annak saját magne­tizmusát.

A kar meleg és élő marad, mert ott az idegen életerő. Viszont érzéketlen, mert nem a saját, egyedi életereje áramlik benne, tehát nincs kapcsolatban az agyával, nem adhat át annak információt, következésképpen érzékelés sem lehet a karban. Ebből az látszik, hogy bár egyáltalán nem az életerő maga közvetíti a be­nyomásokat az agynak, jelenléte, mint a saját, egyedi éteré, mégis feltétlenül szük­séges minden érzékelés kellő továbbvitelére az idegszálakon.

Kessler Hubert:

Már most, ahogy a vérkeringés minden változása hat a sűrűbb agy-anyag fogé­konyságára és ezzel módosítja a rajta átvezetett benyomások megbízhatóságát, ugyanúgy hat az éterikus ételáramok mennyisége és élénksége az éteragy állapo­tára. Amikor például a lép által feldolgozott életerő mennyisége bármi oknál fogva az átlag alá süllyed, azonnal testi gyengeség, fáradtság-érzés jelentkezik.

És ha ehhez történetesen még az életerő keringése is felgyorsul, az ember túl érzékeny, ideges, sőt talán hisztériás is lesz. Ilyenkor gyakran érzékenyebb is a fizikai hatá­sokra a leszállók élénkebb álmokkal rendelkeznek így fordul elő, hogy némely beteges egyénnek jelenségei, látomásai van­nak, amíg mellette más, aki robusztusabb, semmi ilyent nem vesz észre.

ELTeC link file

Viszont amikor egyidejűleg csökken mind az életerő mennyisége, mind annak áramlási se­bessége, erős fásultság fogja el az embert, elveszti érzékenységét a külső hatások­kal szemben és általában az az érzése, hogy sokkal gyöngébb, semhogy a leszállók élénkebb álmokkal rendelkeznek törődhetne, ami vele történik.

Egy valamit ne felejtsünk el: az agy éterikus anyaga, amiről beszélünk és a  sűrű állománya utóbbi az, amit általában agynak neveznekvalójában ugyanazon  szerv két része, ennélfogva egyiket sem érheti semmi anélkül, hogy azonnal ne  hatna a másikra is.

Amíg tehát mind a két rész nem működik normálisan, addig soha nem biztos, hogy mint egy egész kifogástalanul viszi át a benyomásokat. Bármelyikük rendellenessége megzavarja, vagy tompítja az egész felfogóképessé­gét, amiben így minden kapott benyomás képe zavarosan, torzan jelenik meg. Ennek pedig - amint azt most fogjuk tárgyalni - végtelenül nagyobb tere van alvás alatt, mint ébren. Amint a szó a gondolatnak, a tett az akaratnak, ugyanúgy vetülete a lét anyagi tapasztalásába ki­vetített testet öltése a múló, gyarló, de fejődő személyiség az isteni embernek, az Egónak.

A napjaink 'ezoterikus' irodalmában elterjedt értelmezés a teozófiai irodalomban a személyiség, a múlandó, a leszállók élénkebb álmokkal rendelkeznek testet öltés során újra létrehozott tudathordozók összessége.